Meghatározás

A televízió- vagy rádió-műsorjelek analóg vagy digitális műsorterjesztésére vonatkozó műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök, melyek a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez – így különösen a levegőhöz és rádiófrekvenciához, vákuumhoz, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas vezetékhez – kapcsolódnak. Az adatok továbbítását lehetővé tevő információhordozók (pl. levegő, kábel, optikai kábel, rádióhullámok) csoportja.

Megjegyzések

Meghatározás

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU Irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv). Az európai médiapolitikában a tagállamok számára a kötelező minimum szabályokat, a kötelezően elérendő célkitűzéseket határozza meg.

Jelenleg felülvizsgálata zajlik, az Európai Bizottság 2016. május 25-én fogadta el az Irányelv módosítását célzó tervezet szövegét. A javaslat tekintetében elkészült az általános megközelítés[1], melyet a Tanács alakított ki a bizottság jogalkotási javaslatáról és közölt az Európai Parlamenttel. Remélhetőleg 2018 tavaszára elfogadásra kerül az Irányelv-módosítás, mely átültetésére 2 év áll majd a tagállamok rendelkezésére.

Megjegyzések

Meghatározás

Olyan kereskedelmi közlemény, amely közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.

Az Mttv. az AVMS Irányelv definíciójának megfelelő fogalmat ültette át, egy releváns eltéréssel: a hatályos magyar szabályozás nem vizsgálja a médiatartalom-szolgáltató szándékát, hanem attól függetlenül a figyelmetlenségből elkövetett közzététel is jogsértőnek minősül. Közzétételére ellenszolgáltatás nélkül is sor kerülhet. A magyar szabályozás a fogyasztók magasabb szintű védelmét helyezi a középpontjába, nem biztosít kimentési lehetőséget a médiaszolgáltatók számára az objektív felelősség alól, és kizárólag a megjelent tartalom válik vizsgálat tárgyává a közlemény megítélése során.

A burkolt kereskedelmi közlemény megvalósulhat szerkesztett médiatartalomban, de támogatói üzenetben is, azaz másik kereskedelmi közleményen belül is. Megállapíthatóságánál két szempontot vizsgál a Médiatanács: (1) A médiatartalom kereskedelmi közleménynek minősül-e (bír-e kereskedelmi üzenetértékkel), és amennyiben igen, úgy (2) a közönség a médiatartalom e jellegéről, a kereskedelmi közlemény konkrét kategóriájáról egyértelmű tájékoztatást kapott-e, vagy megvalósult a megtévesztés.

Megjegyzések

Meghatározás

A médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot. Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes bemutatása.

Az emberi méltósághoz való jog a legátfogóbb személyiségi jog, minden más személyiségi jog úgynevezett anyajoga, amiből bármely, akár a törvényekben nevesített, akár nem nevesített személyiségi jog védelme levezethető. Azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltóság az emberi élettel eleve együtt járó minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden emberre nézve egyenlő. Az egyenlő méltósághoz való jog az élethez való joggal egységben azt biztosítja, hogy ne lehessen emberi életek értéke között jogilag különbséget tenni. Emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, állapotától, illetve attól is, hogy emberi lehetőségeiből mennyit valósított meg.

A vélemény- és sajtószabadság korlátját jelentő rendelkezések nem az egyént védik, hanem azt hivatottak biztosítani, hogy a média működése az alkotmányos keretek között maradjon. A Médiatanács tehát sajátos eljárásában nem a műsorszámban szereplő személyek személyiségi jogainak védelme, hanem a médiaszolgáltatás során elkövetett jogsértés (az emberi méltóság értékének figyelmen kívül hagyása) megszüntetése érdekében lép fel. Abban az esetben állapíthatja meg az emberi méltóság sérelmét, ha a sérelem eléri a közérdekű igényérvényesítés, a demokratikus nyilvánosság veszélyeztetésének küszöbét.

Az emberi méltóság megsértése – a joggyakorlatban kirajzolódó más tipikus esetek mellett – egyes társadalmi csoportokat érintő megnyilvánulások esetében akkor állapítható meg, ha a műsorszám egy társadalmi közösség másodrendűségét hirdeti, arra utal, hogy annak tagjait nem illeti meg a minden emberre nézve egyenlő emberi méltóság, nem gyakorolhatják csorbítatlanul személyiségi jogaikat, vagy a csoporthoz tartozó személyek másokéval egyenlő emberi jogait, esetleg emberi mivoltát kérdőjelezi meg azon az alapon, hogy az adott közösséghez tartoznak.

 

Az Smtv. 14. § (1) bekezdésének megsértése 2012. május 31. napját követően nyomtatott és internetes sajtótermékben sem vizsgálható.

Megjegyzések

Meghatározás

a) azon mű, amely magyar,

b) azon mű, amely valamely Európai Uniós tagállamból származik,

c) azon mű, amely az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezmény részes felének számító euró pai államból származik,

d) azon mű, amely valamely Európai Uniós tagállam és valamely Európai Unión kívüli állam műsorkészítőinek együttműködése által jött létre, feltéve, hogy a tagállamból származó társproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi, vagy

e) azon mű, amely az Európai Unió és harmadik országok között az audiovizuális ágazatra vonatkozóan létrejött megállapodás keretében, koprodukcióban készült el, és amely megfelel a vonatkozó megállapodások feltételeinek.

A b)–c) pontban említett művek olyan művek, amelyek e pontokban meghatározott egy vagy több államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és munkatársak közreműködésével készültek, feltéve, hogy a mű megfelel a következő három feltétel egyikének:

1. az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotása,

2. gyártását az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi,

3. az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok társproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi.

A c) és az e) pontban meghatározott művek abban az esetben tekinthetők európai műnek, ha az érintett, Európai Unión kívüli államban a tagállamokból származó művekre nem vonatkoznak megkülönböztető intézkedések.

A médiaszolgáltatók lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásuk évi teljes műsorideje több mint felét európai művek bemutatására kötelesek fordítani, évi teljes műsoridejük legalább 10 %-át pedig olyan európai mű bemutatására, amelyeket tőlük független műsorkészítővel készíttettek, vagy független műsorkészítőtől öt évnél nem régebben készült műként szereztek be.

A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának több mint negyedét európai műveknek kell kitennie.

A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének több mint 60 %-át európai művek, több mint 15 %-át tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek bemutatására köteles fordítani.

Megjegyzések

Meghatározás

A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

E rendelkezés alkalmazása elsősorban a hír- és tájékoztató műsorszámok esetén indokolt, hiszen e műsorszámok nem tartoznak a besorolási kötelezettség alá tartozó műsorszámok (lásd: Műsorszám) közé. Nem alkalmazható annak érdekében, hogy bizonyos tartalmak közzététele megtiltható legyen, pusztán a közönség előzetes tájékoztatását szolgálja. Kizárólag a médiaszolgáltató, szerkesztő dönti el, hogy be kíván-e számolni akár balesetekről, gyilkosságokról vagy egyéb súlyos bűncselekményekről (ezek megrázó, sokkoló részleteire kiterjedően is!), azonban ha e témákat úgy dolgozza fel, hogy az a nyugalom megzavarására alkalmas, úgy a figyelemfelhívással meg kell adni a választás lehetőségét azon nézők/hallgatók számára, akik érzékenységük miatt nem kívánnak a megrázó jelenetekkel szembesülni. Ugyanez érvényes a vallási, hitbéli vagy más világnézeti meggyőződést sértő tartalmakra is.

A médiaszolgáltatók jogsértése esetén a Hivatal rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatására.

Megjegyzések

Meghatározás

A szerzői jogról szóló törvény[1] (Szjt.) szerinti filmalkotás (az Szjt. rendelkezése értelmében) olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki (függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették), kivéve többek között a hír- és politikai tájékoztató, az aktuális és szolgáltató magazin-műsorszám, a sport- vagy egyéb esemény közvetítését tartalmazó műsorszám, a játék- és vetélkedő-műsorszám és a kereskedelmi közlemények. Filmalkotásnak minősül különösen a játékfilm, a televíziós film, a televíziós filmsorozat, az animációs- és a dokumentumfilm.

Játékfilm: törvényi definíciója nem létezik, olyan film, amely kitalált/valós történeteket színészek (vagy animált figurák) által (karakterekként) eljátszott, forgatókönyvben foglalt és rendező által irányított jeleneteken keresztül mutat be. A legsokrétűbb, legsokfélébb, és egyben a legközismertebb filmes műfaj, amely számos alműfajban készülhet.

Televíziós film: törvényi definíciója nem létezik, alapvető jellegzetességük, hogy televíziós társaságok készítik televíziós (és nem filmszínházi) bemutatásra.

Televíziós filmsorozat: törvényi definíciója nem létezik, rendszerint egy vagy több főhős élete köré szerveződött eseménysorozatot képernyőn elbeszélő többrészes alkotás, amely nagy nézettséget vonz, ezért az alkotók/műsorszórók rendszerint ismétlik, újra feldolgozzák, tovább írják azokat. Pl. kórházsorozat, fantasy, sci-fi stb.

Animációs film: törvényi definíciója nem létezik, olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak, rajzok vagy ábrák „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kismértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben a szereplők megelevenednének vagy élnének. Számos változatuk létezik, közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig. Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével. Pl. rajz-, báb-, gyurmafilm stb.

Dokumentumfilm: olyan nem fikciós filmalkotás, amelynek célja a valóság dokumentálása. Ilyen például a természet-, ismeretterjesztő és oktatófilm, a történelmi dokumentumfilm, a portréfilm és a riportfilm.

Megjegyzések

Meghatározás

A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség elleni gyűlölet keltésére és kirekesztésére.

A gyűlöletkeltés az adott közösség ellen irányuló ellenszenv, utálat szélsőséges, erőteljes kifejezése, amely alkalmas arra, hogy másokban is ilyen érzelmeket keltsen, és a közösséggel szembeni jogsértés veszélyét is előidézze. A gyűlöletkeltés az erőszak érzelmi előkészítését, az erőszakos konfliktusmegoldásra való buzdítást jelenti.

Már önmagában annak a médiatartalomnak a közzététele is jogsértő, amely gyűlöletkeltésre, az ellenséges érzelmek felkeltésére – alkalmas. Nem szükséges tehát, hogy a gyűlölet érzete a közönségben valóban kialakuljon, és ebből következően még kevésbé az, hogy a megtámadott közösséget tényleges – fizikai – sérelem vagy fenyegetés érje.

Kirekesztést azon médiatartalom valósít meg, amely egy adott közösség elszigeteltségét, a társadalom egyéb rétegeitől való idegenségét, különállóságát igyekszik elérni, vagy amellett érvel. Megvalósulhat úgy, hogy az adott médiatartalom a célzott réteggel kapcsolatos megtévesztő, sztereotip gondolatokat, véleményeket felerősíti, vagy ezt célozza.

Akkor minősülhet továbbá egy tartalom kirekesztőnek, ha annak kinyilvánítója arra törekszik, hogy az adott közösség tagjait valamilyen módon megakadályozza abban, hogy alkotmányos jogaikat érvényesíthessék, illetőleg ezt számukra megnehezítse. Az ilyen szándék végső soron az adott közösség tagjainak a mindenki mással egyenlő mértékben megillető méltósághoz való joga érvényesülését, érvényesíthetőségét ássa alá.

A Médiatanács a hatósági eljárás során nem azt vizsgálja, hogy az adott tartalom közzétételének eredményeképpen a szóban forgó közösség tagjai ténylegesen szembesültek-e annak negatív következményeivel; ugyanígy az sem értékelendő, hogy a vélemény kinyilvánítóját ilyen szándék vezérelje nézeteinek közlésekor.

Megjegyzések

Meghatározás

Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallássérültek számára (lásd a Megjegyzést). A közszolgálati, illetve a jelentős befolyásoló erővel rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi közérdekű közlemény, politikai reklám, hírműsorszám - beleértve a közlekedési híreket, a sporthíreket és az időjárásjelentést -, politikai tájékoztató műsorszám, a fogyatékos személyekről szóló, illetve esélyegyenlőségről szóló műsorszám, filmalkotás, játék és közszolgálati célokat szolgáló műsorszám magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen (hallássérültek befogadását megkönnyítő segédlet).

Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóinak 2015. évtől minden fent nevezett műsort akadálymentesítve kell közzétenniük. A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat - terjedelmére tekintettel - az elhangzottak követését nem tenné lehetővé. A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.

A médiaszolgáltatók jogsértése esetén a Hivatal rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatására.

Megjegyzések

Meghatározás

Két vagy több lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy lineáris médiaszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.

A hálózatba kapcsolódás költséghatékony üzemeltetést tesz lehetővé, hiszen egyazon műsor részben vagy egészben egy másik vételkörzetben is elérhetővé válik, anélkül, hogy a műsorgyártási költségek növekednének. A törvény a műsort előállító és átadó médiaszolgáltatót hálózatos médiaszolgáltatónak, az átvevőt pedig hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltatónak nevezi. Közösségi médiaszolgáltató csak közösségivel kapcsolódhat hálózatba, míg kereskedelmi csak kereskedelmivel. Országos vételkörzetű médiaszolgáltató csak hálózatos lehet, ha a kapcsolódó médiaszolgáltatások vételkörzete nem fedi egymást több mint 20 %-ban. A további kizáró okokat az Mttv. 64. § (3) bekezdése rögzíti.

A hálózatba kapcsolódást a Médiatanács hatósági eljárásban engedélyezi, pozitív döntés esetén a hálózati szerződések módosítására kerül sor.

Amennyiben a hálózatba kapcsolódás a Médiatanács engedélye hiányában történt, a Médiatanács a jogsértést hatósági eljárásban bírálja el.

Megjegyzések

Meghatározás

Az a lineáris médiaszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos médiaszolgáltatásban terjesztésre kerül. Közösségi médiaszolgáltató csak közösségivel kapcsolódhat hálózatba, míg kereskedelmi csak kereskedelmivel. Országos vételkörzetű médiaszolgáltató csak hálózatos lehet, ha a kapcsolódó médiaszolgáltatások vételkörzete nem fedi egymást több mint 20 %-ban. A további kizáró okokat az Mttv. 64. § (3) bekezdése rögzíti.

Megjegyzések

Meghatározás

Olyan műsorszám, mely időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel foglalkozik. Például m1, Duna Híradó, RTL-Híradó, TV2 Tények, Kossuth Krónika, ATV Híradó stb., de fontos kiemelni, hogy nem csupán a híradók tekinthetők hírműsorszámnak: ennek eldöntése a konkrétan vizsgált műsorszám tartalmi elemzésének függvénye.

Nem számít a hazai és nemzetközi közélet aktuális eseményeivel foglalkozó műsorrésznek a közlekedési hírekkel, időjárás-jelentéssel és sporthírekkel foglalkozó szegmens, az ilyen típusú részeket a 90% számításakor nem lehet figyelembe venni. A médiatörvény értelmében a hírműsorszám nem tartozik a kötelező korhatár-besorolás alá tartozó műsorszámok körébe.

Megjegyzések

Meghatározás

Olyan műsorszám, amelyben a közönség tagjai vagy a játékban résztvevők meghatározott szabályok szerint kérdésekre válaszolnak vagy feladatokat oldanak meg, rendszerint abból a célból, hogy a médiaszolgáltató vagy harmadik személy által felajánlott nyereményt megnyerjék. Pl. Fal (RTL Klub), Appra magyar! (TV2), 50 milliós játék (TV2), 1 perc és nyersz (RTL Klub), Magyarország, szeretlek! (Duna TV) stb. A játék nem minősül filmalkotásnak. Hallássérültek számára kötelezően akadálymentesítendő műsorszám.

Nem minősül annak

• a tehetségkutató-műsorszám (pl. X-faktor stb.), valamint
• a televíziós vásárlásnak (az a reklám, amely ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében árunak, szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek – a forgalmazóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő – értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot, ideértve a médiaszolgáltatásban közzétett, gazdasági vállalkozásként működő telefonos játékokat is) vagy
• televíziós vásárlási műsorablaknak (olyan televíziós vásárlás, amelynek megszakítás nélküli időtartama legalább tizenöt perc) minősülő telefonos vagy más interaktív játék.

Megjegyzések

Meghatározás

JBE-médiaszolgáltatónak minősül a legalább 15 %-os éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltató, feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri a 3 %-ot. 

A médiatörvény a piaci koncentráció megelőzése és a sokszínűség megőrzése érdekében meghatározott kötelezettséget ír elő ezen médiaszolgáltatók számára (2017 - Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., TV2 Média Csoport Zrt., Magyar RTL Televízió Zrt.). Egy médiaszolgáltató véleményformáló erejét legjobban nem feltétlenül a gazdasági ereje, reklámbevétele, vételkörzete határozza meg, hanem sokkal inkább a közönségaránya: tehát az, hogy hány néző nézi, hallgató hallgatja műsorát és ez mekkora részesedést jelent az adott piacból. Hazánkban a koncentráció és a tájékoztatási monopólium szempontjából kritikus közönségarány 15%. A státusz a médiaszolgáltatóra (és nem a médiaszolgáltatásra) vonatkozik.

A JBE-médiaszolgáltatók plusz kötelezettségei a következők:

- A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban valamennyi munkanapon reggel 07 óra és 08 óra 30 perc között legalább 15 perc hosszúságú hírműsorszám vagy általános tájékoztató műsorszám, továbbá valamennyi napon 18 óra és 21 óra között legalább 20 perc hosszúságú önálló hírműsorszám egybefüggő szolgáltatására vonatkozó kötelezettség (a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásban, így biztosított a lehető legszélesebb közönség tájékoztatása).

- Lineáris rádiós médiaszolgáltatásban valamennyi munkanapon reggel 06 óra 30 perc és 08 óra 30 perc között legalább 15 perc önálló hírműsorszám egybefüggő szolgáltatására vonatkozó kötelezettség.

- A más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának 20 %-ánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű (éves kötelezettség, mely a hatóság folyamatos ellenőrzése és az ellenőrzés eredményének havi publikálása révén biztosítja a kvóta tudatos és teljes kihasználását). 

- A digitális műsorterjesztéssel terjesztett valamennyi médiaszolgáltatás során a 19 óra és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető kell, hogy legyen, ideértve a 23 óra előtt elkezdődő, de azt követően véget érő műsorszámokat is (közérdekű, társadalompolitikai cél).

Megjegyzések

Meghatározás

Olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.

E fogalom tulajdonképpen az AVMS Irányelv audiovizuális kereskedelmi közlemény definíciójának fogalmi elemeit veszi át, azonban annál technológia-semlegesebb módon. A médiatörvény e körbe illeszti a médiaszolgáltatásokban és a sajtótermékekben megjelenő ilyen típusú tartalmakat is. Általánosan összefoglalja az egyes kereskedelmi közlési formák közös jegyeit, utat nyitva ezzel az új reklámozási technikák térnyerésének (virtuális, osztott képernyős, interaktív reklám) is.

Megjegyzések

Meghatározás

Az a természetes vagy jogi személy, aki a sajtótermék rendszeres megjelentetése céljából a rendeltetésszerű működéshez szükséges körben a kiadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket – ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, az alapítóval megkötött megállapodásban foglaltak szerint – biztosítja.

Megjegyzések

Meghatározás

a) Könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai hordozón; online és letölthető könyv;

b) Sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letölthető időszaki kiadvány;

c) Egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai, jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók;

d) Film-, video-, televízióműsor-készítés termékei (nyilvános közlésre szánt film filmszalagon, videokazettán, -lemezen, más fizikai hordozón; letölthető film, videó);

e) hangfelvétel (nyilvános közlésre szánt, műsoros hangszalag, hanglemez, letölthető hangtartalom);

f) Zenemű (nyomtatott zenemű, zenemű elektronikus formában, letölthető zenemű)

Mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtótermékeket, valamint az ezek körén kívül eső, más fizikai vagy elektronikus formában hasznosítható, forgalmazható, nyilvános közlésre szánt, szerzői alkotást tartalmazó dolgot, adatot érteni kell alatta.

Az Smtv. és az Mttv. a nyomtatott és az internetes sajtótermékre részletes szabályokat alkot, míg a „kiadványok” (könyvek, lemezek, film, videó, képeslap, naptár)csak az Mttv. 46. §-ában, a bejelentési kötelezettségek között jutnak szerephez, a kötelespéldányokra vonatkozó előírásoknál. A sajtótermék ismérveihez (gazdasági szolgáltatásként nyújtják, tartalmáért szerkesztői felelősséget viselnek, elsődleges célja a tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás, megjelenése nyomtatott formában történik vagy elektronikus hírközlő hálózaton keresztül) képest a gazdasági szolgáltatás-jelleg a kiadványnál nem érhető tetten.

Megjegyzések

Meghatározás

Ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől illetve személytől, valamint állami fenntartású vagy az állam kezelésében lévő intézménytől származó tájékoztatás, amely valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak.

- Közzétevője állami, önkormányzati feladatot ellátó személy, szervezet, valamint állami fenntartású vagy az állam kezelésében lévő intézmény.

- Azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. Ezen feltétel televíziós közzététel esetén akkor teljesül, ha kiírásra kerül a „közérdekű közlemény” kifejezés, azaz a jellegnek megfelelő főcím, rádióban pedig kifejezetten el kell hangoznia, hogy a hallgatók közérdekű közleményt fognak hallani, illetve hallottak.

E kötelezettség azt a célt szolgálja elsősorban, hogy a közönség számára nyilvánvalóvá váljon, hogy a szerkesztett műsoroktól elkülönült, megrendelő kérésére közzétett médiatartalmakkal találkozik, ezért a közlemény elején és végén közzéteendő a figyelemfelhívás.

- Nem minősülhet politikai reklámnak, vagyis politikai párt, mozgalom népszerűsítését nem foglalhatják magukban.

- Tartalma: valamilyen konkrét közérdekű információt kell, hogy közvetítsen a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, pl. önkormányzat által kezdeményezett népszavazás, nemzeti ünneppel kapcsolatos megemlékezés, koszorúzásról szóló, közérdekű információt tartalmazó tájékoztatás stb.

- Fogalmi eleme az ingyenesség, vagyis annak ellenszolgáltatás nélkül kell közzétételre kerülnie.

- Időtartama az 1 percet nem haladhatja meg. (Kivétel: rendkívüli helyzetek (Mttv. 15. §), illetve az Mttv. 32. § (6) bekezdése szerinti esetekben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közleménye).

- Megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni. A közlemény alanya ugyanis nem minden esetben egyezik meg azok megrendelőjével, ezért mindenképpen szükséges azt is közölni a közönséggel, hogy ki kérte annak közzétételét, ezzel is segítve a megrendelő azonosítását. Lényeges, hogy a megrendelő pontosan, egyértelműen beazonosíthatóvá váljon, így pl. megfelel az egyértelműség kritériumának a „Készült a … megbízásából”, vagy „a … közleményét látták, hallották” fordulat.

- A megrendelő a közzététel időpontján kívül nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra.

A közérdekű közleményt és társadalmi célú reklámot az különbözteti meg egymástól, hogy a közérdekű közlemény az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve személy feladat- és hatáskörét érintő közérdekű információ közvetítését (pl. a Fővárosi Önkormányzat március 15-i ünnepsége; önkormányzat által kezdeményezett népszavazás stb.) valósítja meg, közzétételéért ellenszolgáltatás nem kérhető. A társadalmi célú reklám ezzel ellentétben olyan felhívás vagy közérdekű üzenet (pl. autópálya leállósávjának szabályos használatára felhívás), amelynek közzétételét egyéb szervezet kezdeményezi, és amely esetében a Médiaszolgáltató dönti el, hogy annak közreadásáért ellenértéket kér-e.

Megjegyzések

Meghatározás

Egy adott időszakban a vizsgált lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás műsorszámainak nézésére, illetve lineáris rádiós médiaszolgáltatás műsorszámainak hallgatására fordított összes időtartam százalékosan kifejezett aránya valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás nézésére, illetve valamennyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás hallgatására fordított összes időtartamhoz viszonyítva. A közönségarány meghatározásánál a lineáris audiovizuális, és a lineáris rádiós médiaszolgáltatás piacát Magyarország területén, külön-külön kell vizsgálni.

Ez az arányszám (share, rövidítve SHR), mely azt hivatott megmutatni, hogy egy adott időintervallumban egy adott műsorszámot az éppen televíziót néző, rádiót hallgató lakosság mekkora része kísér figyelemmel. Röviden: az SHR értéke fejezi ki, hogy az aktuális közönség mekkora része nézi a vizsgált műsort.

Az adott csatorna részesedése a többi csatornához képest a célcsoportnak azon szegmenséből, akik a vizsgált időpontban televíziót néznek. Megmutatja, hogy az összes tévénéző háztartás (vagy személy) között hogyan oszlik meg az egyes csatornák nézettsége.

Megjegyzések

Meghatározás

A közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatás, hírügynökségi szolgáltatás, valamint internetes úton elérhetővé tett médiatartalmak szolgáltatása.

Közszolgálati médiaszolgáltatás kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatás lehet. Tágabb kört fed le a „hagyományos” médiaszolgáltatásoknál, az ugyanis magában foglalja az online médiatartalom-szolgáltatás (azaz pl. internetes sajtótermék kiadása, lekérhető médiaszolgáltatás nyújtása) mellett a - sajátosságait tekintve sem a médiaszolgáltatás, sem pedig a sajtótermék fogalmi kritériumainak nem megfeleltethető - hírügynökségi szolgáltatást egyaránt.

A plurális médiarendszer megteremtésének egyik alapvető eszköze, vele szemben az európai alkotmányos rendszerek a belső pluralizmus megvalósítását követelik meg, amelynek elengedhetetlen feltétele a szakmai és pénzügyi függetlenség biztosítása.

Jellemzői: nonprofit cél, a nemzet demokratikus, kulturális és társadalmi igényeinek szolgálata, melyet nem piaci/kereskedelmi szempontok vezérelnek, alapvetően ingyenesen nyújtott szolgáltatás, ehhez igazodik finanszírozása is (közfinanszírozás), melynek Magyarországon fő formája a közszolgálati hozzájárulás. Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egy közszolgálati médiaszolgáltató nem végezhet kereskedelmi tevékenységet; az Mttv. nem zárja ki a nyereségszerzésre irányuló szolgáltatásnyújtást, ennek azonban meg kell megfelelnie az uniós versenyjogi szabályozásnak is.

Megjegyzések